A mai nappal elkezdem írni a Kertészkedj velem! blogomat, amelyben megosztom veletek a kerttervezésben, kertépítésben és a fenntartásban megszerzett tapasztalataimat és tudásomat. Alkalmanként beszámolok a saját kertem alakulásáról, illetve arról, hogy jártamban keltemben milyen érdekes dolgokat láttam, figyeltem meg a növények világában.

Amikor nem kertészkedéssel foglalkozom, egyéb alkotó munkával töltöm az időmet, ilyen a virágkötészet, és a varrás. Mindkettő nagyon fontos a számomra,”Kerten kívüli élményeim” címszó alatt beszámolok ezekről is. Remélem lesznek olyan olvasóim, akiket ezek a témák is érdekelnek. :)

A tavasz első kerti teendője a metszés. Ne ijedj meg tőle, nem olyan bonyolult!

Az egyik legidőszerűbb téma amiről szeretnék hosszabban írni így tavasz kezdetén, a metszés. Tudom, hogy néhányotokat megijeszt: „Azt meg hogyan kell csinálni? Én inkább nem, nem értek hozzá!” Csak bátorság és egy kis elmélyülés a témában, és neki kell kezdeni.

Ahhoz, hogy a metszésben otthon lehess, néhány fontos alapigazságot, szabályt itt az elején összefoglaltam. Kérlek olvasd át, és ha bármiben bizonytalan vagy kérdezz nyugodtan.

Néhány általános információ a metszésről:

A tavaszi metszés idejét úgy válasszuk meg, hogy fagymentes napokra essen, lehetőleg február vége-március időszakra. Tél vége előtt nem tanácsos metszeni, mert, ha enyhe a tél, a hajtásnövekedés megindulhat és a fiatal hajtások megfagynak, továbbá a megmaradt csonkok is visszafagyhatnak, így nagyobb károkat okozunk.

Metszés során jó állapotú, éles szerszámmal dolgozzunk, az olló sima metsz lappal vágjon, mert a sima vágott sebek gyorsabban gyógyulnak, mint a roncsoltak. A kezünknek és a munka kedvünknek sem mindegy, hogy könnyedén megy vagy kínlódás a metszés.

Annak aki rendszeresen dolgozik a kertben érdemes hosszútávra gondolni és jó minőségű, cserélhető alkatrészű szerszámokat beszerezni, ezekről a későbbiekben bővebben lesz szó.

A szükséges metszést a fa vagy cserje növekedési erélyéhez, természetes alakjához kell igazítani. Az erős növekedésű fajok néhány év alatt dús bokorrá növekedhetnek, a gyenge növekedésű fajok később sem fejlődnek erőteljesen.

A szerszámot amivel dolgozunk rendszeresen fertőtleníteni kell, így csökkentjük a fertőzés tovább adásának lehetőségét. Amennyiben beteg fát metszettünk, úgy különös gondossággal fertőtlenítsünk.

Vastagabb ágak eltávolítása után a keletkező metsz felületet le kell zárni sebkezelő anyaggal, hogy a gombák és baktériumok ne tudjanak behatolni a fa szövetébe és megbetegíteni azt. Olvastam olyan véleményeket is, hogy újabb kutatások szerint a sebek lezárása egyenesen elősegíti a gombák spóráinak megtelepedését a seb felületén, ezért káros. A kutatás szerint a fás szárú növények kémiai anyagokkal és a szövetük szerkezetének megváltoztatásával egy határvonalat hoznak létre amely megakadályozza a gombák bejutását. Ki-ki ahogy jónak találja, én még a seb lezárását tanultam, és tiszta eszközökkel dolgozom.

Metszés típusai:

Alakító metszés: Az ültetés utáni első években végezzük, segítségével a fajra jellemző alakot tudunk kialakítani, megalapozzuk a jövőbeni fejlődésüket. Jó kezdés után, idősebb korban már kevesebb metszést igényelnek a növények. Erről a későbbiekben részletesebben szó lesz.

Fenntartó metszés: Ha az alakító metszéssel kialakítottunk egy ritkás, fajra jellemző korona szerkezetet, akkor a későbbiekben könnyű dolgunk lesz, ezt a témát is bővebben fogjuk tárgyaljuk majd.

Ifjító metszés: Elhanyagolt, gondozatlan fák, cserjék esetében, vagy ha túlnőtte a növény a rendelkezésére álló helyet (pl. légvezetékek alatt) alkalmazzuk, ezt a metszés módot.

Többnyire erős visszametszést jelent, amire a növények erőteljes hajtásnövekedéssel válaszolnak. Szerintem mindenki látott már ilyet, amikor érthetetlen módon szinte törzsig visszavágják az utcai fákat, siralmas látványt nyújtva, majd a nyár folyamán sok hajtás fejlődik és egy bozont lesz az egész. A következő évben jön majd az alakító metszés.

Milyen szerszámokra van szükség a metszéshez?

Olló, ágvágó (karos olló), fűrészek, kések, kézi sövényvágó olló, létra.

A képeken a saját szerszámaimat mutatom meg. (Nem azért Fiskars, mert reklám lenne, hanem mert sokat dolgozom velük (egyik-másik kicsit kopott is) és fontosnak tartom a jó eszközöket.)

Néhány szó az egyes szerszámokról:

Olló: Az ollóknak két típusa ismert, a rávágó és a mellévágó olló. A kereskedésekben bő választékot lehet találni. A választás során vegyük kézbe amelyik tetszik és próbáljuk ki, melyikkel kényelmes dolgozni. A nyele ne legyen se túl hosszú (akkor nehezen tudjuk teljesen kinyitni), se túl rövid (feltöri a tenyerünket). Mivel a metszések java részét az ollóval végezzük, fontos, hogy jó legyen.

A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni, inkább rózsa és virág szedésre alkalmasak.

Részesítsük előnyben a mellévágó ollót, mert könnyen oda illeszthető az ág kihajtásának vonalába, egy jó minőségű ollóval 2 cm átmérőjű ágat is le tudunk vágni.

Lehetőleg cserélhető alkatrészű metsző ollót válasszunk. Az olló élezéséhez fenőkövet ( belga kő) használjunk, az ollónak a domború élét élezzük a vizezett fenőkővel. A megélezett pengét húzzuk végig néhányszor egy bőrszíjon.

Az ollókat időnként meg kell olajozni, hogy könnyen járjanak.

Ágvágó/ karos olló: Magasabban lévő vagy vastagabb ágak levágására szolgálnak, vannak kifejezetten tüskés növények (pl. rózsa, borbolya) metszésére alkalmasak. Érdemes a kereskedésekben bővebben tájékozódni.

A képeken a saját szerszámaimat mutatom meg. (Nem azért Fiskars, mert reklám lenne, hanem mert sokat dolgozom velük (egyik-másik kicsit kopott is) és fontosnak tartom a jó eszközöket.)

A képen: metsző olló, rózsavágó karos olló és két különböző karos olló

Fűrészek: A kerti fűrésznek sok fajtája ismert, ezekkel a szerszámokkal vastagabb ágakat tudunk gyorsan, könnyen levágni. Érdemes kétfélét tartani, egy kereteset, ez univerzális fűrészként szolgál és egy kardfűrészt, íves pengéjűt (esetleg összecsukható), amivel a nehezen hozzáférhető helyeken tudunk dolgozni.

A képen: íves pengéjű kardfűrész, keretes kerti fűrész

Kések: ha valaki oltani, szemezni szeretne válasszon kacor kést, ezzel a fűrésszel való vágás felületét meg tudjuk igazítani, de más jó szolgálatot is tehet a kertben.

Kézi sövényvágó olló: akkor használjuk, ha nagyobb felületen szeretnénk puha hajtásokat levágni.

A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszőket is le tudunk vágni, mert nem csúsznak ki az élek közül. Szintén fontos a rendszeres élezés, mint az ollónál.

A képen: hullámos pengéjű sövényvágó olló

A metszésnek itt még nincs vége, hamarosan jövök az újabb anyagokkal és videókkal!

Szép, napsütéses tavaszi napot kívánok!