Megfelelő időben elvégzett metszést a rózsa gazdag virágpompával hálálja meg. Metszés nélkül rózsáink hamar felkopaszodhatnak, egyre kisebb és kevesebb virágot fejlesztenek. Metsszük a rózsát, de csak mértékkel, hogy a legszebb virágokat hozó rügyek hajtsanak ki. 

Hogyan gondozzuk a rózsát?

A rózsa az egyik legnépszerűbb növény világszerte, szinte alig van olyan kert, ahol ne lenne 1-2 tő belőle.
A rózsa alapvetően tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, levegős talajban fejlődik megfelelően, meleg, napfény, tápanyag és vízigényes növény.

A gyakori metszés miatt szüksége van elegendő tápanyagra és vízre, ahhoz, hogy folyamatosan új hajtásokat neveljen. Az ültetés során gondoskodjunk megfelelő érett szerves trágyáról, érett komposztról, amit a további években ősszel rendszeresen dolgozzunk a talajba., ez tavasszal elősegíti az erőteljes hajtásnövekedést, és a gazdag virágzást.

Metszési alapelvek 

Metszés nélkül a kerti rózsák hamar elöregszenek, felkopaszodnak, egyre kisebb és kevesebb virágot fejlesztenek.

A túlzottan erős visszametszés, viszont arra készteti a növényt, hogy erején felül növekedjenek, ám a sok vessző levágásával csökkentjük a tartalékait.
Metsszük a rózsát, de mértékkel, úgy alakítsuk a metszést, hogy elérjük a célunkat és a legszebb virágot hozó rügyek hajtsanak ki.

Ehhez a munkához szükségünk van egy kevés ismeretre és megfigyelésre, egy kis gyakorlással megtanulhatóak a fortélyok.

Bátran vágj bele

Kedves olvasó kérlek tanulmányozd az itt leírtakat, majd megfelelő szerszámokkal és védő felszereléssel látogasd meg rózsáidat. Első lépésként próbáld összehangolni a tanultakat azzal, amit magad előtt látsz, ha ez megvan, indulj el lépésről lépésre a metszéssel az olvasottak szerint.

Lehet, hogy első alkalommal kissé bizonytalan leszel, de ha eleget gyakoroltál egyre könnyebben fog menni. Elárulom neked, mi kertészek is elkezdtük valahol!

A rózsát tél végén metsszük 

A rózsákat tél végén metsszük, mert ez első melegekkel hajtásnak indulnak, ha már elkezdődött a hajtásfejlődés ( ez a vesszők csúcsán a legnagyobb), a késői  visszavágás során nagy veszteség éri a növényeket. Ezt a metszést lehetőleg borús időben végezzük, mert a téli takarás alatt eddig fénytől elzárt részek napégést szenvedhetnek.

Vannak olyan vélemények is, hogy ősszel kell rózsát metszeni, ezzel nem értek egyet az alábbi okok miatt:

Visszavágás hatására megindulhat a hajtásnövekedés, az idő egyre hűvösebb, fagyok jelentkezhetnek, ami károsítja friss hajtásokat. A frissen sebzett növény könnyebben visszafagyhat, tavasszal újra kezdhetjük a metszést. Ősszel csak az elnyílott virágot, a lisztharmatos, vagy meg nem fásodott hajtásvégeket metsszük le. A vesszőknek legalább kétharmadát, háromnegyedét hagyjuk meg, tavasszal ez lesz a metszés alapja. A vesszőket egy, a bokor közepétől kifele álló rügy felett 0,5-1 cm-el, ferde metszlappal vágjuk le, ami a rüggyel ellentétes oldalra lejtsen.

Forrás: Czáka Sarolta -Valló László: A metszés ábécéje

Az idősebb ágakat, a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk le, ne maradjon csonk.
A fagyott vesszőt könnyen fel tudjuk ismerni, mert nem zöld színű, hanem barna, kettévágva látszik, hogy a bél is barna, (ilyenkor teljesen ép szövetig kell visszametszeni a vesszőt).

Forrás: Czáka Sarolta -Valló László: A metszés ábécéje

Ültetés utáni első metszés

A szabad gyökérrel vásárolt rózsa gyökere a kitermelés során megsérült, ültetéskor a sérült vagy elszáradt részeket vágjuk le.

Őszi ültetéskor elegendő a törött, éretlen vesszőket levágni, olyan mélyre ültessük, hogy az oltás helye 3-4 cm-el mélyebben legyen, mint a talajszint, majd télire takarjuk be a tövet.

Itt felhívom a figyelmedet arra, hogy sokan a a feltöltéshez szükséges földet a rózsatő környezetéből gyűjtik össze, ami komoly hiba. Hiszen  ha így jársz el elvékonyítanád a gyökér körüli réteg vastagságát és ezzel hozzásegíted  a tövet a fagykárhoz. Ezért a rózsa téli takarásához mindig oda kell vinni  plusz anyagot, földet, fenyőkérget, lombot.

Tavaszi ültetéskor, metsszük meg a tövet. A rózsa metszésének aranyszabálya, hogy az  erősebb vesszőket 4-5 rügyre, a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. A felesleges, fagyott, vékony hajtásokat tőből távolítsuk el.

Az első évben a gyenge, sínylődő tövet ne engedjük virágozni, hogy megerősödhessen.

Nyár folyamán az elnyílott virágokkal a hajtás egyharmad részét is vágjuk le. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy dús lombú, gazdagon virágzó, erős növény fejlődjön.

 A továbbiakban a rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ, melyik fajtacsoportba tartozik, attól is függ, vágásra, vagy virágzó bokorként neveljük.

A későbbiekben részletesen bemutatom az egyes fajtacsoportok főbb jellemzőit, és metszésüket.

Elengedhetetlen a vadalás

Azonban mielőtt továbbhaladnánk nem szabad megfeledkezni egy nagyon fontos ápolási munkáról, amit minden rózsánál egyaránt fontos rendszeresen elvégezni, ez a vadalás.

A nemesített rózsákat többnyire vadrózsa alanyra szemzik, ezek az alanyok gyakran fejlesztenek a szemzés helye alól fejlődő un. vad hajtásokat, melyek legyengítik a nemes rész. Ha nem figyelünk oda gyakran elnyomják a nemest és átveszik az uralmat. A vad hajtást könnyen felismerhetjük, mivel különbözik a színe, a tüskézettségük, a rügy állásuk a nemestől.

Ezeket a hajtásokat ne a talaj felett vágjuk vissza, mert csak elágazásra késztetjük, hanem óvatosan bontsuk ki a tövet, és éles szerszámmal tőből vágjuk le. Fáradságos munkának tűnhet, de csak így szabadulhatunk meg az alany hajtásától.

Forrás: Czáka Sarolta -Valló László: A metszés ábécéje

Szép tavaszi napot kívánok!