Karácsonyhoz közeledve újra és újra előkerül a kérdés: vágott vagy földlabdás fenyőfát válasszunk-e karácsonyfának? A témát a saját szemszögemből közelítem meg, szakmai ismeret és gyakorlat birtokában. Előre bocsátom, hogy ízig-vérig növényszerető kertésznek tartom magam és nem foglalkozom fenyőfa termesztéssel.

Mindenki számára természetes és ismeretes, hogy az ember számos dolgot állít a saját céljai érdekébe: állatokat tenyészt és dolgoz fel azért, hogy élelemhez jusson. Zöldségeket és gyümölcsöket termeszt és dolgoz fel ugyanezért. Dísznövényeket termeszt, szaporít, virágoztat a természetes közegükhöz képest eltérő, erőltetett módon a saját élvezetére. Természetesnek vesszük, hogy az erdőt kivágják a tüzelőanyagért, a bútorfáért, stb. Többnyire mindenki elfogadja, nem kérdőjelezi meg ennek a létjogosultságát. Karácsony felé mégis beindul a média és a fantázia a fenyőfákat illetően.

A vágott fenyőkről

A karácsonyfa állítása hagyomány, mely szervesen beépült az ünnepkör elengedhetetlen díszletébe. Az ehhez szükséges fenyőfa előállítása számos embernek és családnak biztosít megélhetést. Kizárólag erre a célra telepítik a csemetéket (magvetésből vagy dugványozásból származó egy-két éves növény) és éveken keresztül ápolják-gondozzák a fenyőfa állományt.

Álszent dolognak tartom, hogy az ilyen mesterségesen telepített fenyveseket környezetvédelmi okok miatt támadják. A méretük és a lombfelületük alapján jóval kisebb hatással vannak a környezetünk optimalizálására, mint amikor a természetes erdőt pusztítják. A fenyőfa termesztése véleményem szerint természetes, elfogadható dolog, mint ahogy például muskátlit is termesztik (nem pedig ott terem a boltban).

A vágott fenyők termesztésénél és karácsonyfaként való felhasználásánál nagyobb problémát látok abban, hogy a karácsony elmúltával a fát, mint szemetet dobják ki és hánykolódik az utcákon, köztereken. A megvásárlására, beszerzésére nagy gondot fordítunk, és miután már nem szolgálja a célunkat, rosszabbul bánunk vele, mint a közönséges hulladékkal (a hulladékot legalább kukába tesszük).

A földlabdás vagy cserepes fenyők

Azzal a gondolattal, hogy földlabdás fenyőt vigyünk be a lakásba és díszítsük fel karácsonyfának, az ünnepek elmúltával pedig vigyük ki, több okból sem értek egyet.

A hideg beálltával mint minden növény, a fenyő is nyugalomba vonul, lelassul az életfolyamata. A -5-10 fok a megfelelő ilyenkor a számára. Ehhez képest az ember fogja magát és a -5-10 fok hőmérsékletről minden átmenet nélkül beviszi a fenyőt egy kb. 22-25 fokos lakásba, ahol a nyugalmi állapotban lévő növény gyakorlatilag sokkot kap. Nincs felkészülve arra, hogy az életfolyamatai kövessék a hirtelen megváltozott körülményeket. (A nagy meleg és a többnyire száraz levegő miatt megnövekszik a párolgás, ugyanakkor a vízfelvételre, szállításra nincs megfelelő gyökérzete.)

Egy-két hét elteltével újra visszakerül a növény a -5-10 fok körüli hőmérsékletre, amikor is egy újabb sokkot kap. Mindezek után még csodálkozunk, hogy a növények java részben a kiültetés után elszáradnak, elpusztulnak. Kevesen vannak azok, akik ezt a sokkot épségben túlélik. Durván megfogalmazva az egész folyamatot ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az anyaméhben fejlődő magzatot egy rövid időszakra az anyaméhen kívül helyeznek, majd visszateszik az eredeti közegébe és csodálkoznak, hogy nem élte túl ezt a drasztikus beavatkozást.

Kertészeti szempontból nagyon fontos, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket a termesztésben nem iskolázzák. Ez azt jelenti, hogy egy-két évente a gyökérzetét elvágva új helyre ültetik őket, ezáltal a gyökér a növény töve körül van jelen nagyobb mértékben. Kiássák a növény tövét, de nincsen hozzá megfelelő, a nedvesség felszívására alkalmas gyökérzet. Amikor megvásároljuk őket, bár be vannak ültetve cserépbe vagy földlabdában vannak, mégis olyan mintha tövestől kivágták volna a fákat. A jóhiszemű emberek nem tudják, hogy ennek a termesztésnek mi a jelentősége és lelkesen megvásárolják a cserepes vagy a földlabdás fenyőket, viszont az esetek nagy részében földdel ellátott, „tőből kivágott” fenyőt kapnak.

Aki érzelmileg kötődik a fenyőfához karácsonykor, de nem szeretne termesztett fát vásárolni vagy az erdőben fát kivágni, annak több alternatív lehetősége is van. (A műfenyőt magam részéről semmilyen formában nem pártolom.) Lehet fenyőágakat kötegben vásárolni, ami nem okozza a növény elpusztítását. Ezekből egy oszlopra, rúdra, karóra stilizált fenyőfát készíthetünk, más örökzöld gally felhasználásával is akár. A fenyőillatot így be lehet csempészni az ünnepekbe. A másik lehetőség a grincs fa, ami örökzöldből, gallyakból, zanótból készített fácska, amit kedvünk szerint díszíthetünk.