Tudtad, hogy a felaprított vékony ágak jó komposzt anyagok? Tudtad, hogy a csipegetéssel több kárt okozhatsz, mint hasznot? Segíts a növényednek, hogy egészséges legyen, gazdagon virágozzon és ne öregedjen el!
A metszésről szőlő első részben megtárgyaltuk a metszés fajtáit és a szükséges szerszámokat. A második részben további hasznos információkat osztok meg veletek.
Mit tegyünk a levágott ágakkal?
A metszés során keletkezett levágott beteg ágakat lehetőség szerint égessük el, így is csökkentjük a kártevők, kórokozók terjedését. Az egészséges vékonyabb ágakat (ha van) ágaprítóval felapríthatjuk, ami jó komposzt alapanyag. Jó szolgálatot tehet a kertben, mint talajtakaró anyag. Ilyen daráló gépet már régóta szeretnék beszerezni, de mindig elmaradt. Egyik feladatom lesz itt a tavaszban alaposan körüljárni a témát, megismerni a kínálatot, amikor valamilyen eredményre jutottam, megosztom veletek is.
A csipegetéssel több kárt teszünk, hasznot!
Ilyenkor tavasszal van a cserjék, az örökzöldek és a fák fő ültetési ideje. Szabad gyökerű, konténeres és földlabdás növényeket tudunk vásárolni, ültetni a kertbe. Most a cserjék ültetésekor aktuális metszési feladatokról lesz szó.
A cserjék metszésének az a célja, hogy kialakítsuk, megtartsuk a természetes alakjukat és virágzó képességüket. Megfelelő metszéssel serkentjük a fiatal hajtások fejlődését és ezzel lassan lecseréljük az elöregedett részeket, ezzel a cserje fiatal, és erőteljes marad.
Alapvetően ne avatkozzunk be erőteljesen a növény fejlődésébe, inkább lehetőség szerint csupán szabályozzuk. A vesszők végének koncepció nélküli csipegetéssel (csak egy kicsit levágtam belőle, ne legyen olyan hosszú) több kárt okozunk, mint hasznot. A legtöbb cserjének jót tesz, ha az elöregedett ágait tőből levágjuk. A metszés egyik alapszabálya, hogy mindig rügy felett néhány milliméterrel, és ferde metszlappal vágjuk a vesszőket vissza.
Metszünk-e közvetlenül ültetés után?
Kanyarodjunk vissza az ültetés utáni metszéshez. A szakirodalomban azt olvastam, hogy a földlabdával telepített bokrokat ne vágjuk vissza. Ezzel én nem feltétlenül értek egyet. A tapasztalatom szerint vannak olyan cserjék amelyek határozottan szebben fejlődnek ültetés utáni visszavágás után. Viszont vannak olyanok amelyeket valóban nem kell vissza vágni, maguktól is hozzák a fajtára jellemző formájukat.
Szabad gyökerű növényt vásároltál? Így vágd vissza!
A szabad gyökerű bokrokat ültetés előtt mindenképpen vágjuk vissza a következők szerint.
A kitermelés során sérült a gyökérzet, elveszítette a hajszál gyökerek jelentős részét. A sérült gyökereket ép részig vágjuk vissza, a többi gyökérből is vágjunk vissza néhány cm-t. (Azért, mert a friss és ép szélű seb hamarabb gyógyul, mint a roncsolt vagy beszáradt.)
Nehezebb rávenni magunkat a föld feletti részek visszavágására, de ezt is érdemes megtenni, mert később előnyét látjuk, amikor a cserje lendületes növekedésbe kezd. Ha fiatal, alig elágazó (1-2 vessző) a növény, bátran metsszük vissza a vesszőket 5-15 cm hosszúra. Az itt maradt rügyek kihajtanak, és gazdagon elágaznak majd.
A 3-5 elágazással rendelkező vagy idősebb (tovább nevelt) cserjék esetén a gyenge és az öreg vesszőket, ágakat tőből távolítsuk el, vágjuk le a befele növőket is, a megmaradt fiatal, hosszú vesszők kétharmad vagy háromnegyed részét vágjuk le bátran.
A megmaradt vesszőkön lévő rügyek kihajtanak és a talaj közelében dúsan elágazó bokrot kapunk. Ha nem vágnánk vissza a vesszőket, akkor a hosszú hajtások végén lévő rügyek hajtanak ki tavasszal és hamarosan felkopaszodott, elöregedett cserjénk lenne, és akkor ifjító metszést alkalmazni már nehezebb.
Ismerd meg a növényed!
A metszéssel szabályozzuk a növényt, segítjük, hogy a fajra, fajtára jellemző alakját elérje, gazdagon virágozzon, egészségesés mindig jó erőben legyen, ne öregedjen el.
Ahhoz, hogy ezt megfelelően tudjuk végezni, meg kell ismerni a bokrainkat, mert a virágzás idejétől függ, milyen gyakran és milyen módon metsszük őket.
Tavasszal virágzók
Leggyakrabban három csoportba soroljuk a kertekben előforduló fákat és cserjéket.
Tavasszal virágzók: Ezeket a növényeket közvetlenül elvirágzás után vágjuk vissza, a hajtásnövekedés még ne induljon el. Általában 2-3 évenként ifjító metszést alkalmazunk, amikor tőből levágjuk az elöregedett ágakat, a hosszú egyenes vesszők egyharmadát levágjuk. Ezzel hozzásegítjük a bokrot, hogy minden része berakódjon virágrügyekkel, így gazdagon virágzik, és helyet adunk az új hajtások fejlődésének is.
Ide tartozó növények:
Sóskaborbolya |
Júdásfa
|
Japánbirs
|
Korai virágzású iszalagok
|
Zanót
|
Seprőzanót
|
Aranyvessző
|
Díszalma |
Jezsámen vagy hamis jázmin
|
Díszcseresznye |
Fűz |
Közönséges gyöngyvessző |
Japán gyöngyvessző |
Nipponi gyöngyvessző |
Élesfogú gyöngyvessző |
Lonc |
Tatárlonc |
Aranyeső |
Viráglonc |
Boglárkacserje |
Gyöngyvirágcserje |
Vérvörös ribizke |
Havasi ribizke
|
Tamariska |
Rózsalonc |
Lilaakác
|
Korai nyáriorgona |
Téli jázmin |
Hamarosan jövök a további csoportokkal! Ha kérdésed van a tavasszal virágzókkal kapcsolatban, írj bátran!
Szép napot!