A trombitafolyondár gyorsan növő, lombhullató, kúszónövény, mely a léggyökerei segítségével bármilyen támasztékra képes felkúszni.

 Mit érdemes tudni róluk?

Fajaik 6-10 m magasra is futhatnak.
Virágaik nagyok, tölcsér alakúak, sárga, narancs és piros színűek lehetnek, júliustól-szeptemberig nyílnak. Virágzás idején a méhek kedvelt mézelő helye, ezt a növény helyének megválasztásakor vegyük figyelembe.
Ma délután amikor a fényképeket készítettem nekem is óvatosnak kellett lennem, ne zavarjam meg őket fontos munkájukban.
Elvirágzás után a hüvely szerű termésük télen is a növényen marad, díszítő.

Napos, meleg helyet válasszunk számukra.
Laza szerkezetű talajba ültessük.

Segítsünk neki elindulni!

Ültetés után néhány évig még nem fejlődnek ki a kapaszkodó léggyökerek, ezért az első években még hozzá kell kötni a hajtásokat a támrendszerhez.
A kapaszkodó léggyökerek kifejlődése után már képes a növény önmagát megtartani.
A házfalon később is nehezen tud megkapaszkodni, oda érdemes rácsot felszerelni.
Télen a hajtások végei elfagyhatnak.
Rendkívüli ápolást nem igényel.

 Fajai, fajtái:

 - Campsis grandiflora/ kínai trombitafolyondár: virágai a legmutatósabbak, nagyok, piros, aranysárga színűek.
Sajnos a mi teleinken fagyérzékenyek, ezért inkább télikertbe való.

 - Campsis radicans/ amerikai trombitafolyondár: virágai kisebbek, mint az előző fajnak.

 - Campsis x tagliabuana/hibrid trombitafolyondár ( A C. grandiflora és a C. radicans keresztezésével állították elő): virágai nagyok, fagytűrő.
Különböző fajtáit termesztik.

Miért metsszük?

Azért, hogy a virágrügyek képződését segítsük, és a hajtások erőteljes növekedését korlátozzuk.Metszésnél éles metszőollót használjunk, mert törékeny a szára.

Mikor metsszük?

Kora tavasszal a fagyok elmúltával.

Hogyan metsszük?

Ültetés után a fiatal növény formáját metszéssel alakítjuk ki.
Ehhez ültetés után válasszunk ki néhány életerős, tőből kihajtó hajtást, a többit távolítsuk el.
A meghagyott hajtásokat 15 cm magasságban vágjuk vissza és az újonnan fejlődő fiatal hajtások közül a legerősebbeket rögzítsük a támasztékhoz.
A vékony, gyenge hajtásokat egy rügyre vágjuk vissza.

Az előzőekben leírtak betartásával erőteljes vázrendszert tudunk kinevelni a trombitafolyondárból.

Évenként érdemes elvégezni a fenntartó metszést, így szabályozhatjuk a növekedést.
Ehhez tavasszal a fő ágakat az eredeti hosszúságuk 2/3 részére vágjuk vissza, és kössük a támrendszerhez.
A sérült, gyenge növekedésű hajtásokat távolítsuk el tőből.
A főhajtások oldalágait 2-3 szemre vágjuk vissza, ezeken fognak abban az évben fejlődni a virágok.

Ifjító metszésre rendszerint akkor lehet szükség, ha a tő erősen felkopaszodik, vagy sérülés, betegség éri a növényt.
Ekkor kora tavasszal metszőollóval vagy ágvágóval minden ágat a talaj felett 30 cm magasságban levágunk.
A visszavágás hajtásfejlődésre készteti a tövet.
6-8 hét eltelte után végezzünk hajtásválogatást, amikor a felesleges, gyenge hajtásokat távolítsuk el, a megmaradtakat kötözzük a támrendszerhez és folytassuk a gondozást, mintha frissen ültettük volna, a korábban leírtak alapján.

Mi történik, ha nem metsszünk?

Ha nem szorítjuk vissza a növényt metszéssel, akkor nagyon hamar megnőhet akár 10 m magasra, vagy a pergolát néhány év alatt teljesen befuthatja.

Mutatok példát metszés nélkül milyen nagy tömeget képes fejleszteni, kissé elvadult, jól takar, amennyiben ez a cél.

Ezeket a képeket Gyenesdiáson készítettem, egy telek határoló kerítését takarja , kedvesen elvadult, a kerítésen ember, állat se be, se ki.
Erre is remekül lehet ezt a növényt használni.

Remélem sok mindent megtudtál a trombitafolyondárról, s, ha már van a kertedben bátrabban metszed tavasszal.

Amikor pedig kúszó növényt szeretnél ültetni, a választásnál segítségedre lesz, hogy már tudod mit várhatsz el tőle.

Szép napot kívánok!